A tökéletes fenék árnyékában

Egészen rendhagyó pillanat szakította meg a spix kisokos írásától egyre inkább sípoló, zsizsegő agyamat. Ahogy kétségbeesetten felemeltem a fejem és segítségkérőn kinéztem a monitor mögül, nem a főnök feje, hanem egy tagadhatatlanul tökéletes fenék nézett velem farkasszemet. Tulajdonosa – mit sem sejtve? –felsőtestével az asztalra dőlve magyarázott hangosan az unokatestvérének a hirdetéskezelésről, nekem pedig némán a tökéletes popsi áramvonaláról.

Pedig ez a nő halálra idegesített. Már az első pillanatban, ahogy egymásra néztünk tudtam, hogy utálni fogjuk egymást. Beültem mellé, ő pedig felpattant és kivonult az irodából, hogy aztán parfümillattal feltöltve térjen vissza hozzám két perc múlva. De nem tetszett. Nem tetszett, ahogy rámnézett, néha félve, néha valamiféle felsőbbrendűséget sugározva, nem tetszett, ahogy hozzám szólt, nem tetszett, ahogy az életről merengett és nem tetszett az sem, hogy már az első pillanatban letéptem volna róla a ruhát.

Nem akartam megfejteni, nem akartam megtudni mit hordoz legbelül, milyen zenéket szereet, nem érdekelt milyen érzés lehet, ha beletúrok a hajába, végighúzom a tenyerem a vállán, vagy az ujjam a bokája vonalán. Egyszerűen csak… olyasmiket akartam vele, amit másnál maximum hónapok után. Évek óta nem éreztem ilyet, és ezzel alapvetően elégedett is voltam. De ő képes volt még ezt is elrontani!

Persze azt el kell ismerni, hogy ebben a sortban, bedőlve, tényleg tökéletes a popsija. Írásra ösztönöz. Ah… mit is pötyögtem közben?

Amennyiben vállalkozása igényli, a spixet szemberakással, pillangós berakással, kockaberakással, vagy igény szerint berakás nélkül is biztosíthatjuk.

Aha, hát én igény szerint inkább a berakást választanám, a három közül egymás után mindegyiket. Az egyiket ott az asztalon, a másikat az iroda végében pihenő kanapé tetején, a harmadikat pedig félig a földön, félig a kanapén. De van még hely az irodában, és szerintem valamit berakás nélkül is kitalálhatunk utána, de lehet hogy inkább előtte. Igény arra is volna.

Te jó isten. Hát hogy lesz ebből spix kisokos?

- Hol jársz a spixben? – a főnök hangja tényleg meglepett, és egy pillanatra elszakadtam a múzsámtól.

- A..pillangós… berakásnál – köptem vissza zavartan, mert biztosan éreztem, hogy a short alatt valami pillangós feliratú bugyi rejtőzik. Rohadtul jellemző lenne rá, hogy egy ilyen laza short alá valami nosztalgiabugyit vesz fel, gyerekgrafikával teletömve.

- Az fontos? Sokat kell írni róla?

- Ja - bólintottam - kell még egy kis idő, de ennek a cikknek lelke lesz, meglátod.

Azt azért nem mertem neki elárulni, hogy